Sympetrum fonscolombei

Sympetrum fonscolombei (SÉLYS, 1840) Atkás szitakötő

Elterjedése:

Holomediterrán, a sárgatorú szitakötőhöz hasonló elterjedéssel. Nálunk csak nyári vendég, de országszerte, sokfelé előfordulhat.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Noha az európai elterjedési adatok a meridionalehoz hasonló, sőt, azt meghaladó elterjedést mutatnak, a faj sokkal Délebbre tenyészik, tipikus mediterrán vándor faj. Nálunk nem tud áttelelni a tojása, legalábbis nincs tavaszi kelésű lárva adata. Az első vándorlási hullám viszont már áprilisban, egyéb fajok kikelése előtt elérheti az országot. Több hullámban érkezve elfoglalják a sekély, jól felmelegedő, de nyárra ki nem száradó vizeket és ott szaporodnak. A hazai fejlődésű generáció augusztus-szeptemberben kel ki, majd rövid itteni tartózkodás után nyoma vész. A faj rendkívül jól röpül, Sympetrumokat meghazudtolva, napközben alig száll le és megfogni sem egyszerű.

Veszélyeztető tényezők: -

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Az érett hím élénkvörös, a Crocothemisnél ugyan valamivel fakóbb színű, kisebb termetű, keskenyebb, de szintén lapított potrohú. A hátsó szárny tövében a sárga folt kisebb, mint a Crocothemisnek. Egyéb Sympetrum fajokkal nem igazán lehet összetéveszteni, legfeljebb a nőstényt, melyet viszont kézbe kell venni a pontos meghatározáshoz.

Szerző: dr. Ambrus András