Cordulia aenea

Cordulia aenea (LINNÉ, 1758) Érces szitakötő

Elterjedése:

Nyugat-szibiriai, Közép- és É-Európa nagy részén előfordul. Nálunk országszerte megtalálható.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A faj kedveli az időnként átöblítődő vizeket, holtágakat, morotvákat, esetenként lápos vizeket, valamint mélyebb bányatavakat és lassan áramló vizű csatornákat. Fejlődése 2 éves, szinkronizáltan, meglehetősen korai időszakban kel ki. Kitűnő röpképességű az imágó, az ivarérett példányok napközben szinte sosem szállnak le, állandóan járőröznek a vízpart közelében. Territoriális viselkedésük denzitás függő.

Veszélyeztető tényezők:

Erőteljes haltelepítés, eutrofizáció, vízi növényzet eltávolítás.

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A hímek erőteljes röpülésükről, csillogó zöld, metálszínű testükről, élénk zöld szemükről és a vége felé kiszélesedő potrohukról könnyen felismerhetők. A nőstények igen ritkán kerülnek szem elé, többnyire akkor is vagy tojást raknak, vagy párzanak. A felismerésben segít az is, hogy többnyire június második felére már lerepülnek az utolsó példányok is, és a többi, hasonló Corduliida csak ekkor kezd kikelni.

Szerző: dr. Ambrus András