Aeshna isosceles

Anaciaeschna isosceles (MÜLLER, 1767) Lápi acsa

Elterjedése:

Atlantomediterrán, D- és Közép-Európában sokfelé elterjedt, de areája nem folytonos. Nálunk országszerte megtalálható.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A faj kedveli a lápos, mocsaras állóvizeket, lassan áramló csatornákat, dús nádas szegélyű tavakat és esetenként kisebb állóvizeket is. Különösen kedveli a kolokános területeket, ahonnan - fölmelegedés, tápanyag bemosódás és egyéb tényezők hatására - ki tudja teljesen szorítani az Aeshna viridist. Nagyobb mocsarakban, lápos területeken rendkívül nagy tömegben képes kifejlődni (Fertő-tó, Kis-Balaton, Kolon-tó, stb.). Május végén szokott kelni, nagyjából szinkronizáltan, de az egyes élőhelyek között lehetnek eltérések.

Veszélyeztető tényezők: -

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Májustól júliusig, ritkán augusztusig figyelhető meg a faj, az Aeshna grandisnál leírt jellegzetességek alapján jól elkülöníthetők egymástól. Méretben egyébként a Hemianax ephippiger hasonlít leginkább az A. isosceleshez és - amikor vándorlási időszakban megjelenik a Hemianax - esetenként azonos élőhelyeken is előfordulhatnak, azonban a potroh tövén jellegzetes kék foltot viselő Hemianax szintén jól elkülöníthető az isoscelestől.

Szerző: dr. Ambrus András